Kedves alkotók, kedves vendégek!

Tárlatmegnyitóm gondolatköreit a „MŰVÉSZFÖLDE  –  alkotás  –  OK” szófejtései köré fonom.
Művészfölde: Szegeden, a Sándor utca 53. szám alatti több mint száz éves házban 10 éve működik a Művészfölde, mint Első Magyar Összművészeti Alkotótér, alapítójának, fenntartójának és működtetőjének, Jéga Szabó László Tamásnak köszönhetően.  Édesapja, Jéga Szabó Ferenc zenész támogatásával a legkisebb fiú, László 2010-től újította fel saját kezűleg a családi házat. A ma már Szegeden egyedüli fakazettás timpanonú ház (melyet Schmidt Andrea a Délmagyartól néhány éve be is fotózott), tehát e régi ház falai nemcsak apa és fia keze nyomát őrzi minden szegletében, hanem ahogy az édesapa szaxofonjának rezgéseit, úgy az itt élt több generáció emléknyomait is. Talán ezért is bír egy különleges aurával ez a hely, ahogy azt már az első alkotótáborban, 2012-ben Szentendréről érkező fiatal képzőművészek szóvá is tették, többek közt Verebélyi Diána és Városi Gabriella. Azóta számos vendég-alkotó ingyenesen örülhetett a Művészfölde vendégszobái egyszerű kényelmének, a rendelkezésükre, szabad felhasználásukra bocsátott számtalan alapanyagnak, az esti, zenés tábortüzeknek, bográcsos finomságoknak és a jó beszélgetéseknek, ahogy más kedves barát és ismerős is, mint például Hules Endre filmrendező és forgatókönyvíró az USÁ-ból, vagy Delhusa Gjon énekes, aki videoklipet forgatott itt is vagy éppen Zelei Tibor, a kerékpáros világjáró békenagykövet, aki éppen Párizsba indult és vitte kiállításra a festmény-Béke-üzenetünket. Az éppen csak betérő látogatót is számos meglepetés érheti, mint például beleülhet egy igazinak tűnő királyi fatrónusba, ahogy többek között a nagyváradi egyetem művészeti intézet  vezetőjét, Dr. Balázs Zoltánt, vagy éppen színházi jelmezek közül válogathat, netán bemenve a műhelybe, szembesülhet a satupaddal, ezernyi szerszámmal és tízezernyi alkatrésszel vagy egy hatalmas kitömött papagájjal, a kert végén pedig egy pávával. Vagy éppen végigvezetik a szintén Művészföldén kialakított Jégaléria kiállítóterébe. Jéga Szabó László itt látható alkotásaira, a kiállítások tévés és filmfelvételeire, az alkotótársakra és az itt létrehozott Bicskey Lukács színpadra hívja fel a figyelmet az „Új kor – új kód” c. domborműve, melynek QR-kódja honlapjára, a jegaleria.com-ra vezet át.

A Művészfölde maga is egy alkotás, egy installáció, Jéga Szabó László alkotói szándéka szerint - megnyitómban most rátérve a tárlat címének második szavára. Egy kiemelt időintervallum a múltból, másrészről a jelenben egy olyan élettér, mely egyszerre nyújthatja a munka, az alkotás, a szórakozás és egyben a meditáció helyét, harmadrészt egy folytonosan formálódó installáció, egy olyan alkotás, mely magában hordoz számos különös kapcsolat megteremtésének (Jégartmaster részéről) és azok megláttatásának a lehetőségét is. Ezeket a néhol meglepő összefüggéseket fedezheti fel a Művészföldére látogató, ahogy ez számos esetben megtörtént és egyben itt és most is láthatjuk Dr. Szerdahelyi Péter fotóin. Láthatjuk, hogy a műalkotás és a valóság határai miképpen válnak elmosódottakká, miképpen válnak fotóin a (Jéga Szabó László által véletlenül vagy tudatosan) egymásmellé helyezett tárgyak - színeik, formáik és fényhatásaik révén - kompozícióvá; a múlt nyomainak egyvelege a jelen lenyomataivá. E fotókon, akárcsak a Művészföldén, a valóság, a realitás hétköznapisága és magától értetődősége megbomlik, és átadja helyét a meghökkentő kapcsolódások, a korrespondenciák révén a valóságdarabok új értelmezésének, melyek során olyan jelenségeket vonatkoztathatunk egymásra, melyek között a racionális vagy hétköznapi szemléletmód szerint semmiféle kapcsolat sem lehetséges. Nemcsak asszociációs merészséggel, hanem képi metaforáikkal is bírnak, mint például az egyik Szerdahelyi fotó, a „Művészföldi stáció” című, mely a porladozó, keresztet vivő Krisztus domborművet és a Jéga Szabó László által eléje helyezett ember-szobor-drót-vázat ábrázolva többfajta értelmezést generálhat a szemlélőben.

Egy alkotás inspirál is, ahogy a Művészfölde, mint installáció, mint folyamatosan formálódó „alkotás”, így OK-kal lehet további alkotások generálója is. Most elérkeztem a tárlat címének harmadik szavához. Számos vendég-alkotó számára nyújtotta ezt az inspirációt, jobbára Jéga Szabó László személyén keresztül. Az ő dinamikusságát örökítette meg Dusha Béla fotóján, mely a Szegedi alkotók 7. számú sorozatában jelent meg, a Szeged folyóirat 2015. júliusi számában, mint autodidakta szobrászművészről (a tárlóban látható). Ennek az inspirációs közegnek volt aktív résztvevője Kothencz József is, írásainak gyűjteményét a tárlóban láthatjuk. Juhász Ferenc „Hippik a Művészföldén” c. festményét a Baliból érkező alkotó-társ, Szűk Norbert inspirálta, megörökítve a hippi-autó közös festésének egy vidám mozzanatát, ugyanabban a stílusban. Jéga Szabó László humorát a Művészföldén elhelyezett feliratok is szemléltetik, pl. „idegeseknek belépni tilos”, „fejmosást vállalok”, „itt nem zavar senki sem”. Távolról jött emberek találkozóhelye ez a ház. Például 2013-ban a Művészfölde vendége volt a Minneapolisból érkező Anthony Paul Marchetti, Fullbrite ösztöndíjas magyar származású fotóművész, aki 3 év múlva visszatérve édesanyjával, a pályamunkájával, fotóalbumával ajándékozta meg a vendéglátókat, mely itt látható és a szegedi születésű Nagymamájának 2. világháború alatti kivándorlásának útvonalát dokumentálja 70 év távlatából. Guy Gehin francia szobrász és festőművész felesége Theresa Gehin is több alkalommal vendégeskedett itt, „Időkerék” c. alkotásával köszönve meg vendéglátásunk valamint helyet biztosított  Jéga Szabó László „Homo Panis” című kollázsának és dr. Máté Zsuzsanna (művészetfilozófus) itt is látható a „Titok” című olajfestményének (rajta a Művészfölde autentikus fügefalevelének mimetikus ábrázolásával), mégpedig a franciaországi  2015-ben rendezett Expo d’Art című kiállításon. Szűk Róbert Indonéziából balis hangulatot hozott, Lengyel Jenő Franciaországból pedig egy absztrakciót. Szabó Erzsébet Szegedről a legújabb kerámiákkal van jelen. Ahogy Szabó Tibor, Jéga Szabó László és Máté Zsuzsanna tagja a – Hegedűs Tünde vezetésével működő – Nivó Világgalériának, úgy Kovács Anikó is, akinek három  festményét is láthatjuk itt. Xia Gao Sanghajból érkezett, a Dallasban élő és itthon alkotótáborokat és kiállításokat szervező Széchy Bea képzőművésszel, akik többek között Jégartmester sajátos domborműves technikáját is kipróbálhatták, és a Gondolatok a könyvtárban 2014-es Széchy Bea által szervezett csoportos kiállításon a Művészföldén készült alkotásukat állították ki, Jégartmester művével és Máté Zsuzsanna itt is látható „Gutenberg – galaxis 650” c. képével együtt. A tárlaton láthatjuk még a Kettős fantázia sorozatban Lászlóval közösen kiállító Szabó Tibor filozófusprofesszor grafikáit és Bezerédy Melinda rajzát, aki Németországból jött.

A Művészfölde vendég-alkotóival is létrehozott Kettős Fantázia kiállítás-sorozatban Jéga Szabó László „Az ember komédiája”, az „Éva almája” és a „Kreativitás” installációival már találkozhattunk, ez utóbbi a 2015-ös MMA Nemzeti Szalon (országos) katalógusában is helyet kapott. De nemcsak ezért kiemelkedő ez a „AH –AHA– HAHA” feliratú alkotás, hanem azért is, mert a kreatív ember egyfajta ars poeticájának is tekinthető, aki egyaránt lehet vidám, mint a Bohóc, vagy éppen Bölcs, mint a tudós, a felfedező, a filozófus valamint Művész (Arthur Koestler koncepciója nyomán). Összességében a teremtő, az alkotó ember, akinek elsőbbséget kéne adni és akiknek abszolút elsőbbséget ad a Művészfölde. Jéga Szabó László „Az ember komédiája” c. szobor-installációja a bibliai első emberpár történetének demitologizálására épít, az első emberpár, a vörös földből vétetett meztelen Ádám és Éva (terrakotta szoborpárosának) paradicsomon kívüli életképét jeleníti meg, a madáchi Tragédiát ’továbbgondolva’, mint egy lehetséges 16. szín egy jelenetét.  Az alkotó a korunkban meglévő ördögi csábításra utalva köti össze a mát a régmúlttal, a bibliai történetet a Tragédia utolsó színének gondolatiságával, az ördögi kísértés és az ember eltévelyedésének folytonosságát jelezve számunkra. E ’továbbgondolás’ Oswald Spengler ma igen aktuális jóslatára is utal. A spengleri kultúra elmélet szerint a (Karolingoktól kezdődő) ‘fausti’ európai kultúrában a XIX. század közepétől lassan és biztosan bekövetkezik a megtorpanás és hanyatlás, mégpedig az európai kultúrát létrehozó keresztény hit fokozatos elvesztése, az eredetiséget hordozó belső alkotóerők elapadása a filozófia, a művészetek és a tudományok területén, és – a mindezt látszólagosan ellensúlyozó – elképesztő fejlődés a tudományos technika és a pénz diktatúrájára épülő ’jólét’ világában, hogy végül a mindentudásra törekvő európai ‘fausti ember’ – a spengleri jóslat szerint – a gép, a technika és a pénz rabszolgájává, valahai önmaga karikatúrájává válik. E madáchi-spengleri jóslatba foglalt vízió mai realizálódására figyelmezteti a befogadót Jéga Szabó László Az ember komédiája című szobor-installációja, ahogy az Éva almája pedig a tudás, a számítástechnikai tudás ördögi karakterére is figyelmeztet.

A Művészfölde – nemcsak egy folytonosan változó alkotás, hanem alkotások létrehozásának OKa, helye, olyan inspiráló közeg, ahol például Kárász Zénó színművész éveken át jónéhány sikeres szerepét megtanulhatta. És itt kell utalnom, most már átvezetésképpen a színpad elnevezésnek kérdésére. Bicskey Lukács színész és barátja Jégartmester - mely Hules Endre rendező hajdani segédszínész képzése óta szövődött - együtt tervezték és Agárdi Gáborról, a  szintén szegedi színészről szerették volna elnevezni a Művészfölde színpadát. Azonban a sors közbeszólt,  a 2015-ben meghalt színésztárs és jóbarát emlékét őrizve a Bicskey Lukács színpad azóta már több produkciónak adott helyett, például az ott létrehozott Bánvölgyi Tamás előadásának, és melyet Hules Endre is láthatott, szakmai tanácsait megosztva a fiatal színészekkel. Helyet adott több éve Bicskei Zsófia és Mira valamint Pethő Kincső emlékműsorainak, melynek ez évi műsorát hamarosan most itt láthatjuk. Ám addig is, beszélgessenek az itt kiállított alkotókkal, és ezennel megnyitom a tárlatot.

Megnyitotta:
Dr. habil. Máté Zsuzsanna művészetfilozófus
SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék

2019. 05. 11.

„MŰVÉSZFÖLDE  –  alkotás  –  OK” című csoportos tárlat kiállító alkotói: 

Barwanietz Bezerédy Melinda – Németország
Buruzs Csaba – Szeged
Dusha Béla – Szeged
Guy Gehin – Franciaország
Hangay Szabó László – Szolnok
Jéga Szabó László Tamás – ’Jégartmaster’, a szegedi Művészfölde fenntartója és vezetője
Juhász Ferenc – Szeged
Kovács Anikó – Szeged
Kothencz József – Szeged
Lengyel Jenő – Franciaország
Marchetti, Anthony Paul – USA
Dr. Máté Zsuzsanna – Szeged
Szabó Erzsébet – Szeged
Dr. Szabó Tibor – Szeged
Dr. Szerdahelyi Péter – Szeged
Szük Norbert – Indonézia

A tárlat megtekinthető:
2019. május 11. és május 17. között a Délvidék Ház Aulájában.