Várady Tibor nemzetközi jogász, író legújabb, Népellenes mosoly című kötetét mutattuk be a Délvidék Házban április 28-án. A Forum Könyvkiadó Intézet gondozásában megjelent könyvről, mely ezúttal is a Várady család több mint 120 éves ügyvédi irodájának megőrzött periratait dolgozta fel irodalmi igényességgel, Dr. Vincze Gábor beszélgetett a szerzővel.
A szerző nagyapjának, dr. Várady Imrének, szerteágazó a hagyatéka: képviselő volt az Osztrák-Magyar Monarchia idején, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságban szervezte az immár kisebbségi magyar politikai képviseletet, a királyi diktatúra idején az egyetlen magyar szenátor volt és nem mellékesen több, mint öt évtizeden keresztül 2022. április 28-án 17 órai kezdettel mutattuk be Dr. Várady Népellenes mosoly c. könyvét. Várady Tibor (Nagybecskerek, 1939. május 25. –) vajdasági magyar származású jogtudós, jogász és író. Az újvidéki Új Symposion avantgárdé folyóirat egyik alapító tagja és szerkesztője. 1992 júliusától 1992 decemberéig Jugoszlávia igazságügyi minisztere Milan Panić kormányában. A Harvard Egyetem vendég előadója, a Közép-európai Egyetem professor emeritusa. képviselte ügyvédként a magyarok érdekeit.
A könyvbemutatón egy délvidéki magyar egyetemista olvasott fel a kötetből részleteket. Az íróval Dr. Vincze Gábor történész beszélgetett, aki kitért a második világháború borzalmaira, felhívta a figyelmet a délvidéki magyarság történelmében fontos szerepet játszó Dr. Várady Imre munkásságára. A derűs, családias könyvbemutató végén a szerző dedikálta kiadványát, ugyanakkor az újvidéki Forum Kiadó a program ideje alatt lehetővé tette a szerző műveinek kedvezményes megvásárlását.
A kötetről
Ez már a negyedik kötet, amelyet a szerző a család több mint százhúsz éves ügyvédi irodájának csodával határos módon megőrzött periratai alapján írt. Ezúttal is a hajdan virágzó, mára már eltűnő bánáti közösségek „irattárból való történeteit” kelti életre, amelyeknek, fogalmaz egy helyen a szerző, „néha elfogynak az emlékezethordozói” is, és a fennmaradás küszöbére érkezett a magyar emlékezet is. Az egykori jogi esetekből irodalmi szövegek születnek – ezekben jelen van a történelem és egy elfelejtett világ. Egy már nem létező bánáti, soknyelvű, sokkultúrájú és -hitű közösség „Nagy Története” személyes „kis történetekből”, egyéni cselekvésvilágokból bontakozik ki. Időben a történelem „nagy hevületei”, a második világháború alatti és utáni években vagyunk. A bánáti táj eleven emberekkel népesül be, a múlt belehelyeződik a kisemberek apró-cseprő, mindennapi történeteibe. A szerző azonban nemcsak dokumentál, de emlékezik és konstruál is, s ő maga is a múltértelmezés és emlékezet szereplőjévé válik. A Lederer-ügyek című írását egyszerű családtörténetnek is nevezhetnénk, de ennél jóval több: arról szól, milyen durván lép be a történelem az emberek személyes életébe. Mi lesz a sorsa egy holokausztot túlélt régi bánáti birtokos dinasztiának egy olyan korban, amikor a korábbi jó tettek, az elszenvedett üldöztetés a semmibe vész. A szerző visszahozta a semmibe veszett múltat, és ez a visszahozott valóság valóban izgalmas olvasmány. (A. SAJTI Enikő)
