A nagyapja életéből szemezgető sorozatnak a negyedik kötete ezen kiadvány. Nagyapjának, dr. Várady Imrének, szerteágazó a hagyatéka: képviselő volt az Osztrák-Magyar Monarchia idején, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságban szervezte az immár kisebbségi magyar politikai képviseletet, a királyi diktatúra idején az egyetlen magyar szenátor volt és nem mellékesen több, mint öt évtizeden keresztül 2022. április 28-án 17 órai kezdettel mutattuk be Dr. Várady Népellenes mosoly c. könyvét. Várady Tibor (Nagybecskerek, 1939. május 25. –) vajdasági magyar származású jogtudós, jogász és író. Az újvidéki Új Symposion avant-garde folyóirat egyik alapító tagja és szerkesztője. 1992 júliusától 1992 decemberéig Jugoszlávia igazságügyi minisztere Milan Panić kormányában. A Harvard Egyetem vendég előadója, a Közép-európai Egyetem professor emeritusa. képviselte ügyvédként a magyarok érdekeit.

A könyvbemutatón felolvasott a kötetből egy részletet egy délvidéki magyar egyetemista lány. Az íróval Dr. Vincze Gábor történész beszélgetett, aki kitért a második világháború borzalmaira, felhívta a figyelmet Várady nagyapjának a munkájának a fontosságára és szerepére a délvidéki magyarság történelmében. A családias könyvbemutatón többször derűs volt a légkör a hajszálmeresztőbbnél hajszálmeresztőbb történetek hallatán. A bemutató végén a szerző dedikálta a kiadványát.

 

Népellenes mosoly

Ez már a negyedik kötet, amelyet a szerző a család több mint százhúsz éves ügyvédi irodájának csodával határos módon megőrzött periratai alapján írt. Ezúttal is a hajdan virágzó, mára már eltűnő bánáti közösségek „irattárból való történeteit” kelti életre, amelyeknek, fogalmaz egy helyen a szerző, „néha elfogynak az emlékezethordozói” is, és a fennmaradás küszöbére érkezett a magyar emlékezet is. Az egykori jogi esetekből irodalmi szövegek születnek – ezekben jelen van a történelem és egy elfelejtett világ. Egy már nem létező bánáti, soknyelvű, sokkultúrájú és -hitű közösség „Nagy Története” személyes „kis történetekből”, egyéni cselekvésvilágokból bontakozik ki. Időben a történelem „nagy hevületei”, a második világháború alatti és utáni években vagyunk. A bánáti táj eleven emberekkel népesül be, a múlt belehelyeződik a kisemberek apró-cseprő, mindennapi történeteibe. A szerző azonban nemcsak dokumentál, de emlékezik és konstruál is, s ő maga is a múltértelmezés és emlékezet szereplőjévé válik. A Lederer-ügyek című írását egyszerű családtörténetnek is nevezhetnénk, de ennél jóval több: arról szól, milyen durván lép be a történelem az emberek személyes életébe. Mi lesz a sorsa egy holokausztot túlélt régi bánáti birtokos dinasztiának egy olyan korban, amikor a korábbi jó tettek, az elszenvedett üldöztetés a semmibe vész. A szerző visszahozta a semmibe veszett múltat, és ez a visszahozott valóság valóban izgalmas olvasmány. (A. SAJTI Enikő)

Ossza meg ezt!

Ossza meg ezt!

Ossza meg ezt a barátaival!