Kissé megelőzve június 10-ét, a szecesszió világnapját, a Délvidék Ház 2024. június 1-jére, szombatra, hirdetett kirándulást a szecesszió délvidéki fővárosába, Szabadkára. Az egynapos, a Magyar Házak által támogatott, kedvezményes árú honismereti utazásra elsősorban a Délvidék Ház Baráti Társaság tagjai jelentkeztek. A kirándulást a szegedi Top-Tours utazási irodával együttműködésben bonyolítottuk.
A tervezett program szerint indultunk reggeli 6 órakor, ám a határátlépés hosszadalmas volta miatt, csak kilenc órára tudtuk megszállni a híres szabadkai piacot.
Az utazási iroda jóvoltából audio guid segítségével, idegenvezetőnknek Nyári Zsuzsannának köszönhetően rengeteg információhoz jutottunk. Zsuzsanna már útközben megismertette a társaságot a délvidék jelentősebb történelmi fordulataival, földrajzával, abból adódó gazdasági előnyeivel, lakosságának összetételével, kimagasló egyéniségeivel. Majd következtek a szecessziós építészeti stílus remekei, elsőként a gyönyörűen felújított zsinagóga, majd a Városháza, ahol vezetett látogatáson vettünk részt. Megismerkedünk az építészeti stílus külső és belső tereinek hihetetlen motívumgazdagságával, ezeknek a motívumoknak és színeknek a jelentésével, a magukban hordozott üzeneteikkel, az építtetőkkel, és a méltán híres építészekkel, Komor Marcellal és Jakab Dezsővel.
Tettünk egy sétát a városban, ahol felkerestük a legszebb szecessziós stílusban épült palotákat, a Szentháromság szobortól indulva, először is a Könyvtár, majd a tér körül sorakozó paloták, a sétálóutca épületei, végül a hangulatos Corvin Mátyás utcáról jutottunk a vasútállomás előtti tér palotasorához, ahol a szecesszió szabadkai gyöngyszemével, a Raichl-palotával fejeztük be a túrát.
A palicsi úti Shiraz étteremben bőséges, háromfogásos ebéddel, borkóstolóval vártak minket, amit utána a tóparton sétáltunk le, ahol szintén megtekintettük a legszebb tóparti szecessziós stílusban épült villákat és a női strandot, sok mindent megtudva az egykori fürdővárosról, a Palicsi Olimpiáról, és kiemelkedő egyéniségéről Vermes Lajosról. Sajnos egy futóversenynek köszönhetően a Park egy része zárva volt, így kimaradt a Nagyterasz, a Zenepavilon, a hotelek, a Kisvendéglő és a Víztorony, de mindenki egyetértett azzal, hogy ide is, Szabadkára is vissza kell térni majd egyénileg is, hogy mindenki a saját tempójában, időt szánva a nézelődésre mélyítse el a látottakat.
A nap túl hamar ért véget, és mivel még hátra volt a visszaút egy újabb határátlépéssel, indulni kellett.
Köszönet a kiváló szervezésért Hegyesi Sándornak az utazási irodától, Nyári Zsuzsannának, a szórakoztató vezetésért és hogy egy nagy családdá kovácsolt és tartott egyben ötven embert egész napon át, a Délvidék Ház Baráti Társaság jelen volt tagjainak a jó hangulatért és természetesen a Magyar Házak Hálózatának a támogatásért, amivel megköszönhettük a Baráti Társaság tagjainak az egész éves érdeklődést és részvételt amelyben a rendezvényeinket részesítik.
